IMI Metal Modell – M43 1129
Ha jól emlékszem 2010 vagy 2011 lehetett amikor először láttam a gyártó rézből készült modelleit kiállításokon. Voltak félkész járművek és persze kompletten elkészült mozdonyok. A félkész modelleken láthatóak voltak a mozdonyok fémtiszta kasztnijai, volt talán olyan is aminek a kasztnija sem volt kész teljesen, ezzel mi is láthattuk a modellek születésének fázisait. A Facebook oldala 2017 óta működik, szép sorban teszi ki az általa készített modellek fotóit. Még 2008-ban rendeltem pár modellt a Limittől, köztük egy remot M47-et, de klasszik dácsia akkor még nem volt a kínálatban. Persze utána igen, de a projektet jegeltem akkoriban, míg meg nem láttam Imi modelljeit. Fel is vettem a kapcslatot a gyártóval és megbeszéltük a szükséges részleteket a modellről. Donor modellem nem volt, így előleget küldtem, majd váram. És vártam. És vártam. Az előzetes tájékoztatás szerint hat hónap a modellek elkészítési ideje, ennél végül is kicsivel több lett. Végül is megérkezett a mozdony:
A modellel kapcsolatban vegyesek az érzéseim. Maga a forma egészen hozza a dácsia érzést, igazából egy eltérést látok a kasztni formáján ami nem pontosan követi az eredeti formát. A géptér enyhén íves teteje egy enyhén döntött felülettel megy át a függőleges géptéroldalfalba, ez az enyhén döntött felület a valóságban közel függőleges, tényleg csak pár fokos eltérés lehet, a modellen azonban nagyobb dőlésű. Mégsem igazán zavaró! Megnéztem fotókon a Limit dácsiáját, nos ott szinte tökéletes ennek a részletnek a kialakítása. Ellentétben a géptér tető túlságosan lapos ívével ami kifejezetten feltűnő és zavaró! IMI Metal Modell géptér tető íve teljesen rendben van! Bevallom elsőre azt gondoltam túl nagy az íve és így „púposabb” a kelleténél, de jobban megvizsgálva az 1:1 mozdonyok fotóit, Imi megoldása korrektnek tűnik!
A modell formájával teljesen ki vagyok békülve, elégedett vagyok vele! Ellenben a felületek illesztése nem az igazi, a különböző réz alkatrészek egymáshoz csatlakozása hézagos, még festés uán is. Ez megfigyelhető különösen az alvázkeret felső élén, a gépterek alján, a fülke tetején, a géptér és vezetőfülke csatlakozásain. Ennél is nagyobb probléma a felületek állapota. A rövid oldali géptér hajlatán nagyon durva karcolás van (de lehet, hogy maratáskor sérült a felület, láttam már hasonlót), mindenesetre egy kész modellen ilyennek nem lenne helye.
A festés minőségével sem lehetne aranyérmet nyerni egy festőversenyen, de még a homogén felületek sem szépek, nem beszélve a alváz csíkjairól, amik szerintem szabad kézzel készültek.
A homloklámpák körüli sík felületen sikerült rendesen maszkolással megfesteni a ferde sávokat, jobb (és szebb) lett volna az alvázon is. A végére hagytam a legnagyobb problémát, ami a forgóváz! Tudom, hogy ez csak egy maszk, de akkor is. A kialakítása finoman szólva nem megfelelő, sajnos meglehetősen kevéssé hasonlít az eredeti mozdony forgóvázára. Azon már fenn se akadok, hogy belső berendezése nincs és látszanak az elektromos kábelek, mert tudtam, hogy ilyen és ezt eleve belekalkuláltam.
A modell belseje teljesen korrekt kardánhajtásos cucc, digtális előkészítéssel, benne van aminek benne kell lennie, de semmi extra. Az alapmodell Roco, a futása szép és egyenletes, bár csak rövid próbakört ment. A kasztni csavarral van rögzítve az alvázhoz, ami stabilan tartja egyben a mozdonyt, összességében is megfelelő, nincs az az érzésem, hogy szét akarna esni.
Összegezve a modell pozitív és negatív tulajdonságait én azt gondolom, hogy kellő kompromisszumkészség feltétlenül szükséges ehhez a modellhez! A forma szerintem teljesen rendben van, a festés terén tapasztalható gyengeségeket egy enyhe antikolással próbálom majd meg elfedni, noha amúgy nem rajongok a modellek antikolásáért. Bár a vételár hatszámjegyű (éppen csak), de legalább volt két évem összegyűjteni rá… ?
Üdv! Remek oldalt hoztál létre, egy szuszra elolvastam az összes írást és nagyon tetszett. Az első kisszériás modell nekem az Imimetáltól lett beszerezve két évvel ezelőtt, az M44 053. Nem bántam meg igazából, de azt hiszem, többet nem veszek tőle, pont az általad is említett kicsit elmaszatolt részletek miatt, plusz ami a leginkább fájó hiba, hogy a fülke tetejének ívét nagyon nem sikerült neki eltalálni. A belső hiánya és a vezetékek engem sem zavarnak annyira, részint mert előre lehetett tudni, hogy ilyen, részint meg én még akkor szocializálódtam modellvasútilag, amikor ilyen részletek még nem voltak annyira fontosak. Most úgy vagyok vele, hogy megpróbálom egy kicsit tuningolni, finoman antikolni, és ha egyszer lesz asztal, akkor majd szépen elálldogál hátul a gazosban. Én az IH Modelltől vettem a magam Dácsiáját, egy analóg M47 2041-est. Ahogy írtál a motortér tetejének görbületéről, és hogy a Limit nem tudott megbirkózni ezzel a feladattal, ijedten szaladtam a vitrinhez megnézni és sajnos kiderült, hogy az enyém is szinte teljesen lapos. Fura, mert nem tűnt fel eddig, nem értem hogy miért, pedig nem keveset nézegettem az alatt az egy év alatt, amióta nálam van. Ráadásul ez nem réz, hanem 3D kasztni és másfélszer annyiba került mint a Komócsin Imréé. Úgy látszik kell majd még egy elhagyatott vágány ennek is. Ezek után elég nehéz megbízni abban, hogy ezek a modellek úgy általában megérik az árukat, ha a még egy kategóriával drágább Limitbahn is elhasal az ilyen alapvető részleteknél. ( Például egy előre kifizetett 1500 eurós 424-es vásárlásakor az egész mozdony műszaki dokumentációját ismerni kell, hogy biztos lehessél a dologban?) Abban bízom, hogy az Albert talán kihozza valamikor a kis Dácsiát is.
Várom a többi írást is, például a pályatervet szívesen látnám, az épületeket, mindent amit csak jónak látsz megosztani.
Üdvözlettel
István
Üdv! Köszönöm az észrevételeket. Nagyon vártam ezt a modellt, a tapasztalatok megosztásával mások is jobban megismerhetnek egy-egy kisszériás típust. Terveim közt van egy M47 is, de még keresem a legjobb megoldást, érzésem szerint se nem IMI metal, se nem IH modell nem lesz…