Járművek – személy és teherkocsik

Személykocsik.

A mozdonyok mellett természetesen jelentős számú személy és tehervagonra is szükség van egy élethű vasútüzem kialakításához. Itt jegyezném meg, hogy nagy dilemma volt a szerelvények összeállításának a kérdése, pontosabban, hogy a közlekedő nemzetközi vonatokat mi alapján állítsam össze. Ötletszerű vagy véletlenszerű összeállításokkal biztosan lehetne szép meg látványos vonatokat csinálni, de pont az a része veszne oda, hogy vasútüzemet csináljak. Megmaradna játéknak. Ellenben ha olyan vonatok közlekednek amik a valóságban is, amit bármikor láthatok, vagy akár fel is ülhetek rá, azzal hitelesebb lesz maga a forgalom. A fordulópontot a http://users.atw.hu/diesirae/menetrend/nemz_vonatok.htm weboldal megtalálása jelentette valamikor 2007 környékén, mely látványosan szemléltette az aktuálisan közlekedő vonatokat, illetve visszamenőleg is 1994-ig. Sajnos régebbre nem, pedig érdekelne, illetve 2019 óta szintén nem, amit nagyon sajnálok. A módszer azonban praktikus, magam is ilyen járműképekkel kezdtem megtervezni a leendő vonataimat, kb így:

Ez itt az EN Venezia ahogy közlekedett 2008-ban, jobban mondva annak egy hat kocsira redukált változata, ami majd elfér a terepasztalon. Esetlegesen még elférne egy kocsival több a vonatban, ami lehetne az utolsó CAF hálókocsi elé egy Máv fekvőhelyes Bc Y-kocsi, vagy pedig a WRm után egy zöld RZD hálókocsi. Ebből is látszik, hogy a tervezett szerelvények évek alatt állnak össze, a Venezia például már a kezdetektől benne van a tervezett vonatok közt.

Ugyancsak benne van az 1994-es összeállítású Orient-Expressz, ami ráadásul nem is volt túl hosszú vonat a valóságban sem, így egy az egyben ki lehet állítani a szerelvényt modellben is az alábbiak szerint:

Az egyik kedvencem ez a vonat, a Salzburgi stokk már megvan régóta, ezeket a piros ÖBB kocsikat kifejezetten ezért hagytam meg. Két éve pedig börzén sikerült egy eladótól beszereznem a szükséges három SNCF kocsit is. Az Orient-Expressz pontosan így közlekedett akkoriban, legalábbis itt nálunk. Bécsben még akasztottak rá további francia kocsikat, ülőhelyest és fekvőt is, sőt még osztrák háló is került rá, úgy ment tovább Párizsig.

Szintén kedvenc a legújabb színervű ÖBB kocsikból álló EC vontok, melyek 2008-ig közlekedtek, utána átvették a helyüket a Railjetek. Persze van Railjet is, de ez mégis csak más. Amelyik EC vonat ÖBB kocsikból állt, általában Máv étkezőkocsival járt, ez modellben is jól fog mutatni, kb így:

Lehetne még példákat hozni, de az elv ezek alapján is érthető. Az összeállított vonatok nem kerülnek megbontásra, hogy aztán más összeállítás készüljön, ha esetleg egy kocsitípusból két vonatba is kell ugyanaz, mindkettőben külön modell van. Az elején én sem gondotam volna, de a Bautzeni étkezőből fog kelleni a legtöbb példány.

Egyéb (belföldi forgamú) személykocsik tekintetében némileg egyszerűbb a helyzet, a belföldi vonatok összeállításánál a valóságban is nagyfokú kreativitás figyelhető meg a vasút részéről. Tulajdonképpen bármi előfordulhat, és néha elő is fordul. Ebből kifolyólag a modellben elérhető összes személykocsiból igyekeztem beszerezni, és van is a Fuggerth személykocsiktól (Ap, By, BDh) kezdve Tillig Y-kocsik, Brawa és Tillig Halberstadti kocsik, Roco Schlierenek, valamint az általam mindig kedvelt Poznani gyorsvonati kocsik egyenlőre Heris és NMJ változatban, de bizonyosan lesz a Piko kiadásból is. Az olyan ínyencségek mint az Albertmodell és Alphamodell kisszériás Halbik (piros és menta festésben), már csak hab a tortán. Az ACME Rába-IC kocsijai természetesen kötelező egy magyar témájú asztalon, de némi megfontolás után hajlok rá, hogy a Robo IC szettjére is benevezzek.

Teherkocsik

Tehervonatok tekintetében leginkább a terepasztal témájához kapcsolódó szállítmányok jönnek szóba. A koncepció kialakításakor próbáltam úgy tervezni a terepasztalt, hogy lehetőség szerint összefügésben álljanak egymással az állomások és iparvágányok, ne csak céltalanul menjenek a vonatok. Kemény diónak ígérkezik az vasmű és acélmű, mely a mellékvonal mellett lesz, azonban látványos és forgalmas teherszállításokat tesz lehetővé. A nyersvas és acél gyártásához szükséges alapanyagok fognak vasúton érkezni, mint a vasérc, feketeszén, ócskavas, az elkészült végtermék szintén vasúton távozik. Ezekhez különböző ömlesztett anyag szállítására alkalmas vagonok kellenek, nyitott magas oldalfalú kocsik, önürítős kocsik, pőrekocsik, ponyvás és teleszkóptetős pőrekocsik.

Szintén látványos résznek szánom a szénbányát, a hozzá tartozó szénosztályozóval. A második állomás mellett közvetlenül van egy bánya akna, a jellegzetes csigás felvonóval, de a szénosztályozóba egy messzebbi bányából is szállítanak szenet, méghozzá egy villamosított fogaskerekű bányavasúton. Ezek a szénosztályozó szélén ürítik vagonjaikat és így kerül osztályozásra és normál vasúti kocsikba a feketeszén.

Erre a motívumra saját gyerekkori emlékeim inspirálnak főleg, a Mecseki Szénbányák villamosított vasútvonalakon szállította a szenet több különböző bányájából a Pécsbányarendező melletti szénosztályozóba. A bányavasutat belülről nem, de kívülről többször is láttam, még a szép zöld villanymozdonyokat is üzem közben, amikor még a 40-es fővonal sem volt villamosítva. A bányavasúton négytengelyes egyenáramú mozdonyok dolgoztak, a szenet hattengelyes Talbot kocsik szállították. Valami hasonlót tervezek én is csak kicsiben, a mozdony az E69-re emlékeztető Fleischmann „zahnradlok” lesz, természetesen egy elképzelt magyar bányavállalat színeiben.

A szénbányákban kitermelt szenet az vasműbe kell szállítani, ez már önmagában is jelentős teherforgalmat és tolatási műveleteket generál. Vasércbánya nem lesz a terepasztalon, és miután magyarországon amúgy nincs is vasércbánya, a vasműben feldogozásra kerülő ércet importból kell a kohóba szállítani. Ezek a vonatok a fővonalon jönnek majd a pályaudvarig, ahonnan a mellékvonalon folytatják útjukat a végállomás felé. Ugyancsak vasúton jön majd a nyersvas oxidációjához szükséges ócskavas is.

Ugyancsak fontos szerepet fognak kapni a feleségem kedvenc járművei, a tartálykocsik! Olajos és gáztartályok, már most is van több vonatra való, ezen okból egy MOL-os olajamező töltőtelepét fogom megépíteni. Ez valójában nem olyan nagy dolog, két töltő vágány és egy tároló, valamint egy kis mozdonyszín az ipari mozdonynak. Ilyen töltőtelepet volt szerencsém látni pár éve Füzesgyarmaton, onnan jött az ihlet is ehhez, rendszeresen láttam jönni-menni a nem túl hosszú Csörgős tartályvonatokat.

Elég nagy lesz az asztal, hogy valahol egy nyíltvonali elágazásból épüljön egy iparvágány mezőgazdasági telephellyel, gabonasilókkal, traktorokkal, kombájnokkal, ekével, kultivátorral, bálázóval, stb… Ehhez vannak gabonás kocsik is, bár nem ez lesz a fő téma, de mivel az országban jelentős a mezőgzdaság, szeretném ezt is megjeleníteni az asztalon.

Korábbi elképzelések közt szerepelt egy ROLA terminál megépítése is, van is két teljes ROLA vonat kísérőkocsikkal, egy az OBB-től és egy a Máv-tól. Valójban még nem mondtam le erről sem teljesen, ha sikerül beillesztenem a pályaudvar hátsó részébe a fűtőház néminemű módosításával akkor még nincs kizárva, hogy lesz terminál is. Konténer terminál viszont biztosan nem lesz, a konténervonatok csak átmenő forgalomban fognak közlekedni.

Összességében elmondható, hogy a teherforgalom legnagyobb részét a valóságos forgalomnak megfelelően szeretném modellezni, természetesen terepasztalon megvalósítható léptékben. Hozzátenném, hogy ezzel nem olyan szintű vasútüzemre gondolok mint például a FREMO találkozókon, ahol minden tehervagonnak saját kísérőokmányai vannak. Az átfogó összképet szeretném átláthatóan és logikusan lemodellezni, például ha az egyik állomáson az adott típusú teherárukra van szükség, akkor azt a tehervonatok leszállítják egy másik állomásról. Az odaszállított árukból pedig gyártanak valami mást amit szintén el kell szállítani egy harmadik helyre. Ez így megy a valóságban is, és ezt akarom modellezni.